Versek

Kisvártatva hétfő reggel,Fáradt szemmel kelek én fel.

Háború dúl szüntelen.Egyre több ki nincstelen.

Nézz egy kicsit szét a világban,
Erre gondolsz, mikor kimondod, hibátlan?

Körbe nézek, mindig meg-meg állva,
Szomorúan látom hányan állnak teraszra várva.

Ceruzát s papírt ragadok,
Gondolkodom, mit rejtsenek a sorok?

Bárhova lépek,
Csak mennek az évek.
Az években élek,
Erről szól az élet.

Reggel ijedten ébredtem,
Álom volt csak, mindent képzeltem?

Fura, hogy egy pillanatra megállva,
Látni, hogy a világot minden ember járja.

Fekete, kék, fehér és színes,
Egy darabka papír tintától nedves.

Az élet sokszor váratlan helyekre sodor,
Hol ismeretlen a sok fa, s bokor.