Öreg tölgy

Az élet sokszor váratlan helyekre sodor,
Hol ismeretlen a sok fa, s bokor.

Ugyanakkor mégis van egy öreg tölgy, 
Mi szép és fenséges, mint egy igazi hölgy. 

Látott már sok szépet, s rosszat,
Mindent mit jó pár évtized hozhat. 

Valahogy ez ismerős, magához hív,
Szeretete erős, igencsak masszív. 

Közelebb érve, már jól látod,
Ez a öreg fa több neked, mint barátod. 

Szavakat véstek a törzsére,
Anya, Apa, Család, a biztonság törvénye. 

Rámeredsz, majd megsimítod, 
Könnyek szántják fel puha arcod. 

Bár az évek alatt sokszor lesz az élet idegen, 
Nem kell, hogy magadba roskadj és nézz ridegen. 

Gondolj erre a fára, az öreg tölgyre,
Menj, bújj hozzá és kérj tanácsot Tőle. 

Tedd, amíg van rá esély, 
Menj, ne tartson vissza szeszély. 

Egyszer ez a fa is elmúlik,
Minden levele szép lassan lehullik. 

De az ölelések emléke örökre veled marad,
Jusson eszedbe mindig, ha egyedül érzed magad.