Hatalmi háború
2022.04.20
Háború
dúl szüntelen.
Egyre
több ki nincstelen.
Ropognak
a puskák és az ágyúk,
Álmukból
felkelve hagyják el egyesek az ágyuk.
Tankok
járnak a mezőkön, földeken,
Kitapossák,
ott többé semmi nem terem.
Ki
vállal majd felelősséget az ártatlanokért,
Kiket
a nincstelenség és halál váratlanul ért?
Mi
csillapítja majd azon árvák fájdalmát,
Akiknek
szerettük mellett robbant fel egy gránát?
Megannyi
kioltott élet, összeomlott világ,
Alakok,
kiket az ólom, hüvelyükből kivág.
Vétlen
lelkek százai szállnak már felfelé,
Értetlenkedve
járulnak Szent Péter elé.
Mindezt
azért, mert valaki hatalom mániás,
Kicsinyes,
rövidlátó, csökönyös entitás.
Olyan
ördögtől való lenne nekik elfogadni végre,
Hogy harcok helyett, otthonra lelhetne a földön a béke?