Börtön

Az élet jelenleg egy verem,
Börtönöm a személyes terem.

Bent vagyok, mert kint nem lehet,
Érdekes, hogy erről ki tehet?

Nem számít, nem érdekes,
Hibást mindig csak a vesztes keres.

Kihozni ebből a legtöbbet oly nehéz,
Többször megzavarodik már a józanész.

Mikor engednek már ki a szabadba?
Mennék már a tömegbe szapora.

De zárva még minden,
A világ kietlen itt lenn.

Felsejlik már a fény az alagút végén,
Nem leszünk örökre a verem mélyén.