Amiért elkezdtem, majd folytattam - Vers TheVR témában

Idejét sem tudom, mikor kezdtelek Titeket nézni,
De biztos, hogy rég volt, bár korábban mint Frédi és Béni.

Néztem először ki ez a két ökör,
üvöltözik, kiabál, a hangja is gyötör.

Unafair Mario volt nekem az első,
Pistin az idegtől remegett a felső.

Azóta sok víz lefolyt a Dunán,
az első gondolataim miatt pedig állok csak most bután.

Hogy lehet, hogy nem tetszett mit csináltok,
miért nem élveztem azt amit most imádok?

Példaképnek lenni, nem egyszerű dolog,
a HappyHour-ok után mégis mindig meghajlok.

Véleményetek mintha enyém lenne,
érintkezik sokszor a VR és a kis WormGod lelke.

Boldog lennék ha egyszer,
ezt szívná magába a gyermekem, nem pedig a sok vegyszert.

Adja nekünk a jó isten,
hogy Pisti és Jani még sokszor bánatunkban kisegítsen.

Egykorúak vagyunk, mégis csak pislogok,
Hány és hány idősebb ember a rajongótok.

Akinek ilyen tábora van rossz nem lehet,
Szemünk minden nap a minőségi streamen legelhet.

Köszönjük srácok, hogy vagytok és lesztek!
Amíg mi itt vagyunk, azzal nem lesz gondotok, hogy mit esztek!

Pisti, Jani és a Ninjonok, együtt egy nagy család,
néha pedig verjük a csalánnal egymás...haját.

Végezetül pedig, legyen vége versemnek,
engedjétek meg, hogy utoljára hálát rebegjek.

Csináljátok srácok, boldog a sok ninjon,
veletek kerek egy este, nem kell ide youporn!